Keresés

Támogatóink

Nemzeti Kultúrális Alap

Partnereink

Jobbklikk
Konzervatórium
mandiner
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

Békés Márton

A kibernetikai emberkép kritikája

2015/5
Orwell látomásos regényének híres jelszavait nem szokás parafrazeálni, ugyanis odavissza olvasható hármas üzenete tökéletesen lefedi a totalitárius rezsimek körmönfont logikáját, amely az élet egészét átfogva hamisítja meg a szavak jelentését és a fogalmakat önkényes akaratának megfelelően változtatgatja. »

Konzervatív kánon

Egedy Gergely könyvéről

2015/3-4
Több mint félezer oldalas magisztrális munka született magyar nyelven az amerikai konzervativizmusról. Egedy Gergely tavaly megjelent könyve az Egyesült Államok konzervatív gondolkodásának és politikai cselekvésének eszmetörténetét ígéri, könyve alcímében John Adamstől egészen Russell Kirkig – ennél azonban jóval többet teljesít. Egy valóban a témával foglalkozó hiánytalan kézikönyv megírása mellett ugyanis kánont is teremtett. Mert túl azon, hogy Egedy Gergely kimerítően összefoglalta közel kétszáz év amerikai konzervatív gondolkodásának legfontosabb állomásait – rendre egy-egy személyiség életművéhez kapcsolva és annak elemzésén keresztül ítélve –, önálló arcképcsarnokot dolgozott ki. »

Szubjektív amerikai feljegyzések*

2014/5-6
Amerika mindenekelőtt ismeretelméleti probléma. A fő kérdés vele kapcsolatban az, hogy megismerhető-e egyáltalán. Egzaktul leírni még bajosabb, talán nem is kell. Amerika ugyanakkor megtapasztalható, s ezzel egy radikálisan szubjektív empíria alkalmazására, vagyis az azonosulás és a tagadás szélsőséges pólusainak eggyé olvasztására hív fel. »

A Lizsében

2014/3
Városantropológusok és urbanisták régi közhelye, hogy minden kert, park, mesterséges liget szerkezete és kialakítása tükrözi a létrehozó társadalom természetképét. Ezen túl pedig saját társadalomfilozófiáját is hordozza. A budapesti Városliget már nevében is jelzi a város és a természet ember által kialakított, kívánatos együttélését. A tavaly kétszázadik évét ünneplő közkert története azt is mutatja, hogy az állam és a társadalom, valamint ennek különböző rétegei más és más módon vették birtokba. »

A háború váltóláza

A háború borzalmai, sőt még rosszabb!*

2014/4
A konfliktusok radikalizálódása és a háború totalizálódása 1914 óta meghatározza anyagi és szellemi kultúránkat. A modernitás radikális kitörése nem jöhetett volna létre a sebesség technológiai fokozása és a háború átfogó iparosítása nélkül. Nem véletlen, hogy az 1914-től 1918-ig exponenciálisan fokozódó katonai konfliktus egyszerre szélesedett területileg, és lett belőle addig soha nem látott méretű (világ)háború, valamint mélyült el és vált könyörtelen Materialschlachttá. A nagy sebesség azonban hirtelen mozdulatlanságot okozott, és a legmodernebb fegyverek tömeges bevetése végsősoron kőkorszaki eszközök helyi alkalmazását váltotta ki. Amint a frontra önkéntesen jelentkező Apollinaire írta: „a mi szakaszunknak vannak a legszebb lövészárkai […] a végén minden lőrés olyan, mint a középkorban”. Vagyis: a totális mozgósítás, a hadianyagok vasúti szállítása, a messzehordó lövegek és a repülőgépek alkalmazása paradox módon annyira felgyorsította a hadviselést, hogy az egy ponton állóháborúvá változott. A technológia totális mozgósítása katasztrófába torkollott. Ahogyan Hannah Arendt egyszer megjegyezte: „A haladás és a katasztrófa ugyanannak az éremnek a két oldala.” »

összesen: 26 db | 18 db/oldal

első vissza 1 | 2 következő utolsó