Keresés

Támogatóink

Nemzeti Kultúrális Alap

Partnereink

Jobbklikk
Konzervatórium
mandiner
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

Grósz András

Magyarországi németek kettős szorításban

Marchut Réka könyvéről

2015/3-4
Bizonyára az I. világháború centenáriumát övező olvasói érdeklődés is okozhatja, hogy egyre több egykori résztvevőtől és háborús szemtanútól publikálnak eddig valahol porosodó, talonban tartott visszaemlékezést. A korábban frekventált – a frontélet mindennapjaiba kalauzoló – beszámolók mellett mind nagyobb keletje van a hátország hétköznapjairól tudósító naplóknak is. A hirtelen életszínvonal-romlásról és a mindennapi élet legkülönbözőbb aspektusaiban jelentkező fokozatos entrópiáról olvasva a kései olvasó hamar „leszámol” a Nagy Háborúról néha még ma is dédelgetett romantikus elképzelésekkel. A memoárirodalom kétségtelen maszkulin túlsúlya miatt különösen érdekes, hogy ezúttal a társadalom vezető pozícióit betöltő arisztokrácia egyik ismert hölgytagjának naplóján keresztül nyerhetünk betekintést a kortársak mindennapjaiba. »

A kormányzóról tárgyilagosan

Gondolattöredékek az új Horthy-könyv kapcsán

2012/1
Turbucz Dávid: Horthy Miklós. Napvilág Kiadó, Budapest, 2011, 255 oldal, 2800 Ft A rendszerváltozás után szinte azonnal a szélesebb nyilvánosság érdeklődésének homlokterébe kerültek olyan történelmi korszakok, amelyek korábban részben tabunak, részben kibeszéletlennek számítottak. Annak ellenére, hogy a tudományos életben már az 1989/90-es politikai fordulatot megelőzően megkezdődött átértékelésük, árnyaltabb megközelítésük, az ideologikus térből való „kimentésük”. Míg a szakmai kutatások egyre nagyobb pontossággal és részletességgel tárták fel egy-egy korszak politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális jellemzőit, a közvéleményben – érthető módon, de páni hirtelenséggel, a rendszerváltozást megelőző évtizedek szilenciumát megtörve – lávaként törtek felszínre a legkülönfélébb teóriák és hamis magyarázatok. Miközben tehát a szakmán belül egymás eredményeire épülő, vitára ösztönző tudományos eredmények születtek, ezzel párhuzamosan olyan, a közvéleményre jelentős befolyást gyakorló, szűk táborszemléletet tükröző szubkultúrák alakultak ki, amelyek történeti kérdésekről akár tudatlanságból, jóindulatú amatőrizmusból, akár a saját legitimitás kialakítása vagy tudatos félrevezetés céljából sommázták véleményüket – jelentős befolyást gyakorolva a közgondolkodásra, az ismeretszerzés iránt nyitott közösségekre. A helyzet napjainkban sem változott jelentősen, jóllehet a tudományos ismeretterjesztés lehetőségei bővültek. »