Református püspökválasztás a Dunamelléken 1921-ben 1921 tavasza nem hozott megnyugvást a magyar politikai életben. Az 1920 nyarától első miniszterelnökségét betöltő Teleki Pál konszolidálta ugyan a közbiztonságot, véget vetett a szélsőjobboldali különítményesek garázdálkodásainak, közben azonban a nemzetgyűlés törvényt alkotott a zsidóság jogegyenlőségét korlátozó egyetemi numerus claususról és a botbüntetésről. Teleki jelentős kompromisszumok árán a Nagyatádi-féle földreformot is elfogadtatta, s pénzügyminiszterei, báró Korányi Frigyes, majd Hegedűs Lóránd energikusan láttak hozzá az államháztartás konszolidációjának – bár az infláció megállítása egyiküknek sem sikerült.1 Az ország nem ocsúdott fel még a trianoni béke sokkoló következményeiből: a formálódó kisantant fenyegető gyűrűje, a nemzetközi elszigeteltség, a lecsúszott középrétegek szociális létbizonytalansága, az elszakított területekről érkezett menekült százezrek ínsége fokozta a háború pusztításaiból, valamint a forradalmak s a román megszállás megrázkódtatásaiból kilábalni alig kezdő ország nyomorát, társadalmi és politikai feszültségeit. »

A Nobel-díjas francia katolikus írót, François Mauriacot (1885-1970) már első sikereitől, az 1920-as évektől kezdve ismerték Magyarországon. Regényei nemzedékek olvasmányélményei voltak hazánkban is, s olyan alkotók fordultak művei felé, mint Kosztolányi Dezső, Rónay György, Pilinszky János. »

»

Thuküdidész A peloponnészoszi háború című munkájának egyik leghíresebb párbeszéde az a jelenet, amikor az athéni nagyhatalom követei a rivális spártaiak (lakedaimónok) szövetségi rendszeréhez tartozó Mélosz vezetőit győzködik arról, hogy nincs értelme a függetlenséghez, az egyenrangú tárgyalópartnerség eszméjéhez ragaszkodniuk. »

1935-ben Németh László Romániában járt szövetséget keresni a dunai népek „tejtestvériségének” gondolatához, vagy pontosabban: utópiájához. Ezt nem találta meg, de annyi csalódás után Kalotaszeg mégis lenyűgözte. »