Keresés

Támogatóink

Nemzeti Kultúrális Alap

Partnereink

Jobbklikk
Konzervatórium
mandiner
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

Keményfi Róbert

Teleki Pál utolsó államföldrajzi víziója

A déli német ütközőállam magyar képzete [I.]*

2014/3
A magyar történelemtudomány, illetve államterveket bemutató geográfiai munkák, térképgyűjtemények a (német) elképzelést Göring-tervként kanonizálták. Az új államalakulat – pontosabban német tartomány, azaz Gau – Savoyai Jenő (más változatban „Savoyai Jenő álma”) nevet viselte volna. Az elképzelés közkeletű, fő kvantitatív, geográfiai vonalai arról szólnak, hogy a németek Dél-Magyarország, Románia és Jugoszlávia németek által lakott területeiből egy önálló, ám a birodalom szerves területi részét képező Gaut hoznak létre. Az új 44 ezer négyzetkilométeres közigazgatási és hatalmi teret a Románia és Jugoszlávia között addig megosztott Bánátból, a szerb Bácskából, valamint Magyarország területéről a Schwäbische Türkei dél-dunántúli részeiből, illetve kistájakból (például Tisza–Maros szöge) állították volna össze. Az új német Gau alapvetően a történeti Krassó-Szörény, Temes, Torontál, Bács-Bodrog és Baranya megyét fogta volna területileg egybe. Az állam népességének etnikai összetételében 29,1% magyar, 25,0% német, 21,4% román, 16,1% szerb képviselte volna magát. »

Teleki Pál utolsó államföldrajzi víziója*

A déli német ütközőállam magyar képzete [II.]**

2014/4
A dokumentum kettős kidolgozottsága nem véletlen, hiszen a visszaemlékezések, illetve e memoárok nyomán a magyar és a nemzetközi történeti szakirodalom is szól Teleki Pál rögeszmévé vált félelméről, egy („a magyar aggodalmakat megtestesítő, Duna menti”) német bánáti köztesállam létrehozásától. Felépítése: – Magyarország békés kiegyezést kereste a déli szomszédokkal; – a hadjáratba lépés oka: „Amikor tehát Magyarország Németország katonai akciójá-val egyidejűleg dél felé elindította a maga csapatait […]. A magyar katonai lépésnek van egy közvetlen és van egy mélyebben gyökerező és csak nagyobb perspektívában felismerhető oka…” Az esemény bekövetkezett (múlt idő alkalmazása). ** A tanulmány első részét lásd Kommentár 2014/3., 44–70. A jegyzeteket az első résztől folyamatosan számozzuk. (A Szerk.) »