Keresés

Támogatóink

Nemzeti Kultúrális Alap

Partnereink

Jobbklikk
Konzervatórium
mandiner
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

Lánczi András

A pluralizmus és a demokratizmus hatása a magyar társadalomban

2015/3-4
Ha igaz az, hogy a szokások és az erkölcsök tartanak fenn bármely emberi közösséget, akkor a magyar társadalom nagyon nehéz évszázadon van túl. Mintegy száz éve – rövidebb megszakításokkal – állandó izgalmi állapotban él a magyar társadalom, a szokások és az erkölcsök által kialakított ember második (vagy társadalmi) természete a bomlás és regenerálódás folytonos kettőségében élt. Kezdődött az I. világháborúval: minden háborúnak egy sor előre nem látott következménye van. A háborúban a civilizáció sok vívmánya megkérdőjeleződik, beleértve a társadalmat összetartó szokásokat, írott és íratlan szabályokat, az illemet, ízlést, normákat. Majd jött a tanácsköztársaság, amely egy utópia nevében tudatosan föl akart számolni több, egy évezreden keresztül kialakult intézményt, mint a magántulajdont, vallást, pénzt, autoritást, családot. »

Filozófia a demokrácia árnyékában*

2014/1
Mindenképpen fontos és illendő azzal kezdenem: amikor 2002-ben az UNESCO meghirdette a filozófia napját, ezt azért tette, hogy felhívja a figyelmet a filozófia jelentőségére minden kultúra számára, elősegítse a „kritikai és független” gondolkodást „a tolerancia és a béke” előmozdítása érdekében. A felhívás szerint a filozófia az emberi gondolkodás fejlődését szolgálja, így mind az emberi közösségek, mind az egyén szempontjából különös jelentőséggel bír. Ily módon a filozófia valamilyen egyetemes vagy természeti törvény körébe sorolható jelenség. A filozófia csak akkor lehet egyetemes, ha úgy fogjuk fel, mint az ember egyik, ha nem a legfőbb termékét, amely egyszerre veti fel az ember mint gondolkodó és az ember mint valamit elgondoló lény paradoxonát. Aki filozofál, az egyetlen aktusban két kérdést tesz fel folyton: ki az a lény, aki képes filozofálni, és mit is talál ez a lény, amikor filozofál – azaz egy meghatározott módon gondolkodik? Egyetlen más emberi erőfeszítés sem igényli ezt a kettősséget. A legtöbb embert éppen ez tartja távol a filozófiától: nem lehet a megismerést állandóan önreflexiónak és kételynek kitenni. A filozófus azonban megalkuvás nélkül a lét egészét akarja megérteni, mert az egészet fontosabbnak tartja a résznél, ennyiben hasonlít a vallásokhoz és szemben áll a modern tudományeszménnyel. »

Már csak egy értelmiségi mítosz menthet meg bennünket?

A száz éve született Bibó Istvánról*

2011/4
Olvasgatom a Bibó István születésének századik évfordulójára írt rövidebb-hosszabb írásokat, tanulmányokat. Olykor belenézek az eredeti bibói szövegekbe is, a könyvekben ott vannak az aláhúzogatásaim, még az 1980-as évekből. Pályakezdő középiskolai tanárként igyekeztem megérteni, miért éppen Bibó, miért Lukács György az autentikus kádári világ értelmiségének divatos szerzői. »

Jog és politika határán

2010/6
Először fordulhat elő Magyarországon, hogy az írott alkotmánya nem diktátum (1949. XX. törvény), nem is elitista jellegű megállapodás, valóságos politikai versenyhelyzetet nélkülöző körülmények (1989. I. törvény az alkotmánymódosításról) között születhet meg. »