Keresés

Támogatóink

Nemzeti Kultúrális Alap

Partnereink

Jobbklikk
Konzervatórium
mandiner
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

Turbucz Dávid

Horthy Miklós antiszemitizmusa

A kormányzó szerepe a zsidóság sorsának alakulásában 1919 és 1944 között

2012/5
Az eddigi kutatási eredmények alapján pontosan nem rekonstruálható, hogy Horthy Miklós miként viszonyult 1918 előtt a zsidósághoz.1 A háborús vereség által is befolyásolt 1919 utáni nézetei azonban ismertek. Az összeomlás után történtek, az elbukott demokratikus forradalom, az ország megszállása, az ateista és internacionalista tanácsköztársaság létrejötte hatására, 1919 tavasza után Horthy Miklós szemében a Károlyi Mihály és Kun Béla nevével fémjelzett politika, illetve a szociáldemokrácia és a bolsevizmus lényegét tekintve nem különbözött egymástól.2 A történtek árnyalt értelmezésének hiányát jelezte az is, hogy a közelmúlt eseményeit az I. világháború alatt a háborús konjunktúrát kihasználó, majd 1918 őszén, az őszirózsás forradalom idején „cezaromániába” esett „söpredék-zsidóság” irányította a háttérből, akiknek hatalomgyakorlását a „pénzhamisítás, terror, kínzások és embertelenségek” határozták meg – mondta a jobboldali radikalizmus egyik szócsövének adott interjúban.3 A zsidóság 1918–19-es politikai szerepvállalásával kapcsolatos véleményét a háborús vereséghez és Trianonhoz kapcsolódó bűnbakképzésen és felelősségáthárításon túl az befolyásolta,4 hogy nem akart, nem tudott származás és identitás között különbséget tenni. Emiatt csak azt látta, hogy a tanácsköztársaság vezetői, a Forradalmi Kormányzótanács tagjai között 60, majd annak április eleji átalakulása után majdnem 68%-ot ért el, míg júniusban 57%-ra csökkent a zsidó származásúak aránya.5 Az, hogy a népbiztosok nem zsidónak, hanem kommunistának és forradalmárnak tartották magukat, nem érdekelte.6 A zsidóság bűnbakká válása minden bizonnyal összefüggött Horthy nézeteiben azzal is, hogy flottaparancsnokként, az I. világháború végén hitelt adott a „tőrdöfés-elméletnek”.7 »

Horthy Miklós, az „országgyarapító”

2012/4
Az irredenta-kultusz, amely a trianoni békeszerződés eredményeként jelentkező nemzeti megalázottságra adott reakcióként értelmezhető, átitatta a korabeli magyar közgondolkodást. 1 A magyar történelem e válságperiódusa során alakult ki a Horthy Miklós személye köré felépített vezérkultusz is, amely már 1919 őszén összekapcsolódott az irredentizmussal.2 »

Az „országépítő” kormányzó képének megjelenése az 1920-as évek második felében

2011/3
A Horthy-kultusz történetének első szakaszát (1919-1925) a radikális jobboldal dominálta. A kultuszépítésben játszott szerepe ugyan nem volt kizárólagos, de az, hogy az I. világháborút követően, számos európai államhoz hasonlóan Magyarországon is megjelent a vezérkultusz, alapvetően neki köszönhető. »